Tóth Zita Emese : Fantom

Pici leszek

és majd hozzáolvadok

a falakhoz,

mint egyszerű fények játéka

árnyékként feszül az aszfaltra

az az állítólag huszonegy grammnyi őrület,

egyre kevésbé fér el bennem.

 

S ha már olyan leszek,

amilyennek lennem kéne,

a megfelelési vágytól

összemegyek a felére,

így fogy el lassan az ember,

aki jajgatni nem mer,

s a nyomások súlya alatt töpörödik,

majd meg szakad.

 

S bár végre,

feladta a lélek,

a test még szalad,

szeretném, haszeretnének

ballábas haláltáncot lejt.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2014.03.06. @ 19:48 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 144 Írás
Életrajz röviden. Ez kötelezően kitöltendő mező.