Tálos Csegő : Legvégül, s csak egyszer

 

Nagyon kell az Isten,

bármerre nézek, Van,

s ha nekem elhitted,

Neki majd mégjobban.

 

Hitem elveszteni,

minden jámbor napon,

meg kelljen keresni,

új nap, új alkalom.

 

E friss felismerés

megerősít engem,

versem nehogy mesés

tévútra  tereljen.

 

Kivonni kellene

a Gonoszt a mából,

kihívjuk ellene

a sorsot magától.

 

A bűnnek az lenni

mi ingnek a vegyszer,

paphoz gyónni menni

legvégül, s csak egyszer!

————–

Ez egy elég erőtlen darab, pedig a vége jó. Ha el tudnál szakadni a hittérítő szereptől és a puszta, hétköznapi gondolataid közé engednél bennünket, sokkal többeket nyernél meg magadnak, azaz az írásaidnak, és az ügyednek is.

Legutóbb szerkesztette > Tálos Csegő
Szerző Tálos Csegő 27 Írás
37 éves vagyok. 17 éves korom óta írok verseket kihagyásokkal. Katolikussá történő megtérésem után született verseimet szeretném megosztani, hivő és nem hívő barátaimmal. Köszönöm szépen a meghívást!