Pallagi József : Hol szó elakad

 

Majd úgy gondolj rám,

ha bezárul számomra e világ,

mint ki el sem ment,

veled van és éppen csak lepihent.

 

De most még a lelkem veled ragyog,

várnak ránk édes, ringató dalok.

Hol meséket mond szívem oda vágysz,

lelkemben sétálva hazatalálsz.

 

Hol szó elakad,

ott leled meg igazán önmagad,

hol csönd simogat,

bensőd majd ott felfedi titkodat.

 

Ott a hold, mi éjjel nekünk ragyog,

fényénél szemünk csillagként csillog

és a nap melegét úgy ontja ránk,

hogy belőle fakadjon boldogság.

 

Csak a szép jöjjön,

csak a fény, hol földet ér köszönjön,

csak a szél mi ér,

csak a táj legyen, mi elkísér.

 

Hallgasd csak a szívem legszebb szavát,

benne van, mi éltünk viszi tovább,

s ha néha-néha fájó hangja kél,

akkor kell igazán, vele legyél.

 

Majd úgy gondolj rám,

ha bezárul számomra e világ,

csak picit fájjon,

s minden öröme veled maradjon.

Legutóbb szerkesztette - Pallagi József
Szerző Pallagi József 28 Írás
Ha hozzám hajolsz, bennem egy lélek csillan, ha tőlem hajolsz, bennem egy ördög villan.