Némák az éjszakák,
hullám töri a csendet.
Folyó keresi partjait,
örök álmokat kerget.
Túlparton templomóra
őrzi a sötét rendet.
A nyugalom harmóniája
bent szorongást keltet.
Felkorbácsolt hullámraj
mossa alám a medret.
Halkan sikló uszály,
vízszintet remegtet.
Sötétbe burkol az árnyék,
mégis lehunyod szemed.
Ekkor jövök csak rá,
minden fény onnan ered.
Feltöltöd fáradt lelked,
virrasztok csendben ülve.
Hajnal tárja szemhéjad,
és fényt hozol e földre.
Legutóbbi módosítás: 2013.06.18. @ 09:51 :: Furuglyás René