Radnó György : A küzdelem

2012 november
Bársony testek öltenek rám nyelvet,
száraz karcos keskeny lapátok,
burkomban tétován turkálok,
harcomban sebek öltenek testet.

 

Nem vérzek a seb vagyok maga,
s a fegyver is magam ellenem,
ki húz ki a csávából engem,
vér elmarad ok valami tétova.

 

A szél homokja élve eltemet,
kvarcosodik a csata képe,
adrenalint se kapok cserébe,
talán csak homok szele sérteget.

 

Ketten küzdenek s elmém ernyedt,
kettő szabadság, kettő türelem,
a tét a rég meghalt szerelem,
kettőből egynek szíve erjedt.

 

Meg sem született szerelem lóg,
várakozón a kalaptartón, nyugodt
kimért élccel nevet habzó lúgot,
murci ajkán a csalfa csörgő csók.
Legutóbb szerkesztette - Radnó György
Szerző Radnó György 138 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...