Seres László : Egyszereűn és bonyolultan

 

Könnyű veled

bonyolultabbá tenni

a bonyolultat,

s nehéz egyszerűbbé

az egyszerűt.

Neked játék ez,

nekem élet.

Ilyen vagy,

s ha neki vágok

átgázolni hozzád

ösvénytelen mocsáron,

lápon,lassú sétára fogsz

kéz a kézben.

Csak mosolyogsz,

én fuldoklom,

s elmerülök benned

egészen.

 

Tudom,

vannak rajtam kívül

érdemtelen mások,

kik lelked viharát

kisimítanák,

amit rég összegyűrtem.

Hegyeket mozdítasz

meg értem

egyszerűen,

és bonyolultan,

hogy elhamvadjon,

ami ég,

s ami elhamvadt,

örökké égjen.

 

(Kép: Joan Miro)

 

Legutóbbi módosítás: 2012.10.03. @ 17:38 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.