Roskadt vállak közé szorított eltékozolt élet, mezítlábas bagó, repedezett körömre égett, lélektelen lét elleni tablettás olcsó l?re, részegen lerogyni fekáliától szutykos k?re.
Otthona sivár, asszonya gajdolásától hangos, a gyerek is súlyos beteg, még sosem látta orvos. Robotolva keresett pénzét elnyeli a kocsma, izzadságtól szennyes ingét már jó egy hete hordja.
Éjjel, mikor komoran végig gondolja életét, az égre néz, látja egy emberibb lét ígéretét. Holnaptól nem iszik, minden fillért hazavisz, sóhajt, meggyógyul a poronty, er?s kézzel ?zi el a bajt.
Reggel szürke felh?k mögött fátyolosan kel a nap, a kis ágyra pillant, szava sz?k mellkasában akad, fekszik a kicsi gyerek, nem mozdul már soha többé, kés? minden fogadalom, a remény így vált köddé.