Kis István Mihály : Déja vu

…de csak a látogatók járnak itt.

 

Itt áll a torony, s az udvar úgy terül,

mint perg? képek sora a vásznon;

a tölgyfaajtóra árny vetül,

mögötte lépcs?, és éled az álom:

 

Jöjj, hisz nem vagy te már idegen!

S a nagyság el?tt – ahogyan volt rég –

leborul a képzelet. Figyelem

a régi fotelt. Valakit vár még,

 

akárha élne. Várja és issza

bajszos árnya néma szavait,

s a lantasztal üres és tiszta…

 

…de csak a látogatók járnak itt.

 

Mély áhítatban áll e hely –

Versoltáron Aranykehely.

 

2012. augusztus 2-11.

Legutóbbi módosítás: 2012.10.27. @ 18:37 :: Kis István Mihály
Szerző Kis István Mihály 35 Írás
58 éves vagyok. Több szakmában dolgoztam: esztergályos, állategészségőr, háztartási-gépszerelő. Felnőttként, 25 évesen érettségiztem. 1994-ben leszázalékoltak, jelenleg átmeneti járadékot kapok. Szeretem a verseket, de írni (a gyermek- és ifjúkori sikertelen próbálkozásokat leszámítva) csak idén, azaz 2010 februárjában kezdtem. Nincs kellő verstani ismeretem, de igyekszem tanulni.