Báder Judit : A felejtés képtelensége

*

majd megszokod

hisz nélkülem  éltél eddig is

azt a húsz percet  nem számolom

mikor a fülembe nyögted a csillagokat

aztán tetovált seggű sikolyokat kergettél

esküdvén mint a vonatkattogás

csak rád gondoltam közben kicsim

elhittem benned élek mindenféle módozatban

de képtelenség visszatalálni

mikor el sem tévedt az ember

összeborult szirmú hajnalokon

kifeszített madzagokba botlik a bizalom

hogyan leljek otthonra benned

ha önmagadból te is hiányzol

Legutóbb szerkesztette - Báder Judit
Szerző Báder Judit 28 Írás
Vannak szárnyaim. Bátran használom őket. - Zuhanáskor. www.nenezzutanam.blogspot.com