Havas Éva : Pőrén

lehámoztad rólam a világot
magadról is ledobtad
a hétköznap nyűtt köntösét
egymás fényébe burkolódzva
nem láthat minket csak az ég
szemed selyemkékségébe nézve
enyém a széles végtelen
hangod barna bársonyán ringva
nem is kell több nekem

az ég az csak ki figyel látod
irigyli fényeinket
– pőrén ahogy az Isten
megteremtett minket –

Legutóbbi módosítás: 2019.05.27. @ 15:38 :: Adminguru
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))