Czirják Jolán : Álom szakadás

Virradat viháncol ébredést szememre,

s álmomat szakítva ránt e mély jelenbe –

Hátrahagytam ott, a rózsaszín világban –

érkez? szerelmem – ó, pedig de vártam!

 

Illatát beszívni – átölelve, lágyan –

ajkain felejtve testemet, de vágytam!

Visszatérni még vajon miként lehetne??

Várom azt, hogy újra rám talál az este…

 

Legutóbbi módosítás: 2011.12.19. @ 18:30 :: Czirják Jolán

Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"