Czirják Jolán : Értem vajon mikor…

Halottak napján többet gondolunk az elmúlásra…
Sokunkban felvet?dik a kérdés, hogy vajon…

 

 

 

 

Értem vajon mikor jön el,

s miként ölel magához jéghideg keze?

Szorít-e majd nagyon,

s ha fájdalom gyötör, kegyét vajon könyörgöm-e?

S ha végül elragad, vajon hová jutok?

Gyehenna völgye vár, s at?z, mi lángtalan’ lobog?

Vagy angyalok közé vegyülve – boldogan –

lantom pengetem tovább, s ezernyi új dalom fogan?

Megannyi kérdés, de válaszukra nem hagyatkozom…

Élek tovább, amíg lehet – 

megérdemelve minden holnapom…

 

 

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"