Maretics Erika : Hiába…

Visszatértem,

rég halott vagyok…
ajkad hangtalan gagyog.
Éj fekete

gyászruhát vettél,
azt hiszed,

feltámadok.

Viasz kezemmel

simogatlak,
hókristály hajam

érint téged.
Megtört szemed

élni láthat,
nem tüzel fel

melegséged.

A síri világ hívogat,

mennem kell.
Nem engedsz,

szád némán sikolt.
Visszahúzol egyre

szerelmeddel.
Aludj csak,

hiába minden,

kedvesed holt.

Legutóbbi módosítás: 2011.08.18. @ 03:52 :: Maretics Erika

Szerző Maretics Erika 201 Írás
Ember vagyok, büszke lény, egyetlen a föld kerekén.