KKovácsKároly : Indulni kéne már

Nyomtatás

Vágyam szárnyát tárnám,

valóságtól csapzott,

?störvények tépték,

ezerszer kirablott.

Múzsám ott, túlnan vár,

indulni kéne már.

Áttöröm magam én,

Uzsorások mocskán,

– anyák álma átment, –

bármennyire ocsmány.

Múzsám ott, túlnan vár,

indulni kéne már

Füves füst illata

könny? álmon ringat,

Bábel tornya inog,

alattam elkorhad.

Múzsám ott, túlnan vár,

indulni kéne már.

Itt csak  gyomirtózott éden,

olaj-ragacs habok,

önjelölt királyfi

szebb jöv?r?l makog.

Múzsám ott, túlnan vár,

indulni kéne már.

Az id?-kerék nyikkan,

ráncot présel egyre,

vacogó lelkem már

nem méltó a kegyre.

Múzsám még biztos vár?

Mennem se kéne már?

De! De! De! Mégis!

Indulnom kéne már.