Furuglyás René : Egyedül mit tegyek?

Írom szívemnek nagy panaszát.

Háborút vívok éveken át.

Harcom hazáért s nyugvásért folyt,

mit egy évszázadon át csak torolt…

 

Torolt egy ország s?t kontinens már.

Halálunk nagyvilág hírében áll,

mégis nem küzd a nép igazért,

miért ?seink áldoztak vért…

 

Talán én is lassan feladom.

Egyedül csak versemet szavalom.

Nem is tehetnék egymagam mást,

végig sírom az ?srobbanást…

 

Robbanást, hol a t?z lessz a Úr,

ahol minden harc kudarcba fúl.

Az a kevés ki harcolna még,

azokért is lassan eljön a vég…

 

——————–

René! Azért, hogy rímeljen nem szabad szétcsapni a vers mondandóját. Nem értem, hogy miért ugrasz át egy versszakon belül múlt id?b?l jelen id?be, majd újra vissza, majd újra el onnan?

Legutóbbi módosítás: 2010.12.05. @ 13:12 :: Furuglyás René
Szerző Furuglyás René 196 Írás
"Légy büszke, hogy tiéd minden szavad, s ha tudod ki vagy, érezd is annak magad!" ( Tiéd a szó )