Seres László : Reinkarnáció

Tenyerünkben vergődik a Nap,

hozzánk szelídült, úgy néz fel ránk,

mint meghasonlott utcareklám

kreppvörösére felmázolt alak.

 

Aláhullt létből a semmibe.

Kurta útján már csak bólogat.

Nem kíséri ájult hódolat,

ájtatos szó, se varázsige.

 

Túlhaladta bálvány-csúcsait

s mire kábán felocsúdna itt,

új Nap-isten lesz az utódja.

 

A tökély, a magasztos, az égi,

elvakítottan új…a régi

isten reinkarnációja.

Legutóbbi módosítás: 2010.11.29. @ 19:12 :: Seres László

Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.