Kőmüves Klára : Felhőtlenül…

…Már nem maradnak itt, utószor átsétálnak még az őszön.

 

 

 

 

Keletről bárányok tartanak felénk az égen, szétszórt,

pamutszerű a nyáj. Már nem maradnak itt, utószor

átsétálnak még az őszön. Hiába, rég elmúlt a nyár.

 

Már ne bánkódj, amiért kofád volt, nem szerelmed,

s  nem tudta mennyit érsz. Túladott rajtad az első

pillanat, amikor meglátogatta őt a gőgös büszkeség.

 

Maradjon csak a haszon a harag zsebében, nekem

elég, ami megmaradt belőled. Újjáépítem benned,

amit engedsz, s ha merném, mondanám; Szeretlek.

 

Keletről bárányok tartanak felénk az égen, szétszórt,

pamutszerű a nyáj. Örülök, mert bátrabb voltál nálam.

Látod, már én sem érzem mindazt, ami fájt!

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.11.14. @ 01:21 :: Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 706 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))