Juhász Magda : Ha jönnél felém…

 

 

 

Ha jönnél felém, mint enyhe szell?,   
és simogatnád az arcomat, 
megérteném te félve jöv?,  
a benned dúló harcokat.

 

S ha jönnél felém mogorva széllel,
és cibálnád b?szen hajamat,

rád nevetnék én mit sem sejt?n, 
feléd nyújtva az ajkamat.

 

És jöhetnél felém vad viharral,

mint ?rjöng?, jeges fergeteg,
két kezed szelíden lefognám,

eléd borulva, reszketeg.

 

Mert nincs oly álca, mi elválaszthat

egymástól, szeret? szíveket,
mit belül hordunk, az számit csak,
nem rejtheti el fergeteg.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Juhász Magda
Szerző Juhász Magda 33 Írás
Kicsit korán születtem, de fő az, hogy még itt vagyok, és most éppen itt köztetek. Fogadjatok szeretettel a verseimmel együtt. Versek? Talán azok. Majd együtt eldöntjük.