dr Bige Szabolcs- : Székelyudvarhelyi látogatás a jelenből a múltba

*

 

1. Székely Kálvária

 

Ha a Szejke-fürdő felől közeledünk a városhoz, egy szerény tábla jelzi az út jobb oldalán, hogy a keskeny, kavicsos-földes letérőnél megtaláljuk a Kálváriát, a Székely Kálváriát. Nagy élmény volt számomra végigjárni a fák alatti homályban, a Mál-oldalán fel az Ugron-kápolnáig. Az erdő komorsága méltó hátteret adott a szikla oszlopokba vésett golgotai jeleneteknek és népünk sorsdöntő évszámainak, szenvedéstörténetének a tatárdúlástól 2004-ig. A domborműveken minden stációt egy szó jellemez, rovásírással is felvésve.

      Az alapkő letétele 2009-ben történt, szeptember 8án, Kisboldogasszony napján, azaz Szűz Mária születésének emléknapján. A felszentelésről így számol be a helyi sajtó: ”Nagypénteken 15 órakor Tamás József püspök megáldotta, majd – Székelyudvarhely római katolikus papjai közreműködésével vezette az első keresztútjárást a Szejke-fürdő melletti Ugron-kápolna felé vezető régi szekérút mellett frissen felállított Székely Kálvárián.”

      Továbbá ezt írja: A hagyományos 14 stációt a domborművek alatt római számok, és egy-egy szó jelzi, amit rovásbetűkkel is felvésett az alkotó: Ítélet, Megterhelve, Megbotlás, Találkozás, Segítség, Együttérzés, Felbukva, Vigasztalás, Összeomlás, Megfosztás, Megfeszítés, Elhagyatva, Gyászban… Ugyanakkor egy-egy évszám is rákerült a sziklakövekre, amely a székely nép sorsdöntő eseményeire utal.”

      Elgondolkoztató és megrendítő végiglátogatni a keresztút kétméteres faragott sziklaoszlopait, – melyeket Zavaczki Walter képzőművész készített — és megállni előttük.

      — 1241 — Tatárjárás

      — 1526 — Mohács

      — 1562 — a székely felkelés leverése János Zsigmond seregei által

      — 1596 — Bocskai István leverte a be nem váltott ígéretek miatt felkelt székelyek seregét

      — 1690 — Thököly Imrét, választott fejedelmet kiverik Erdélyből, és elvész Nándorfehérvár

      — 1711 — A székely hadrendszer megszűntetése a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc leverése után

      — 1764 — Madéfalvi veszedelem

      — 1849 — Nyerges-tetői csata augusztus 1-jén

      — 1916 — augusztus 27-én a román csapatok átlépik a Kárpátok hágóit

      — 1920 — Trianon

      — 1944 — Úz-völgyi csata

      — 1947 — Párizsi béke-szerződés

      — 1956 — november 4.

      — 2004 — december 5.

       Mennyi szenvedés, gyász van ezekben az évszámokban!

      A fák komor árnyékából kilépve azonban a kápolna előtti tisztáson diadalmasan ott áll a fényben a Golgota hármas keresztje hirdetve a megváltást!

      Az imát mondó plébános szavai visszhangoznak bennem, mikor széttekintek a tetőn: életet akarunk!

 

 

2. Mária-tisztelet Erdélyben

 

A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum jelen

év nyarán „Mária-tisztelet Erdélyben” címmel

— igen értékes műtárgyakat felvonultató

egyházművészeti/művelődéstörténeti kiállításnak ad

otthont. (programturizmus.hu)

 

      Városszerte falragaszok harangozták be a tiszteletre méltó kulturális eseményt. A napilapok is közölték, és ünnepélyesen meg is nyitották a kiállítást, ahol az elmúlt 650 év során Erdélyben fennmaradt Mária-szobrokat és képeket tártak a műértő érdeklődők elé. Hírül adták, hogy a bözödújfalui Madonnát is bemutatják. Számomra kétszeres értékkel bírt ez a hír. Egyrészt maga a szobor, mint műtárgy: 1500 körül készült az embermagasságú alkotás fémszínezett hársfából. Másrész harminc évig szoros kapcsolatban álltam az elárasztott faluval, s minden vele kapcsolatos vonatkozás személyesen érint.

      Nos, elhatároztam, hogy a pünkösdi ünnepek után én is megnézem a kiállítást. Az elhatározást tett követte, s nejemmel elsétáltunk kora délelőtt a Haáz Rezső* Múzeumhoz. A vasrácsos kapun a már ismert plakát fogadott. Innen tudtuk, jó helyen járunk. Na, persze a Múzeum holléte sem volt titok előttünk. Beljebb az udvaron azonban hiába meresztettük a szemünket nem találtunk semmilyen útmutatást a kiállításra vonatkozóan. Végig sétáltunk a hosszú épület előtt egészen a szabadtéren kiállított szobrok, s egyebekig, bekukucskáltunk a raktárhelyiségbe is. Végül aztán az udvaron megszólítottam egy urat, akiről úgy láttam, járatos e helyen.

      — Elnézést — szóltam —, a Mária kiállítást szeretnénk megnézni!

      Rövid bizonytalankodás után útbaigazított. Megmagyarázta, hogy a portásfülkében kell jegyet vennünk, és utána megnézhetjük a képtárban kiállított anyagot.

      — Ott van a képtár az utca másik oldalán — tette hozzá a végén.

      Nosza, átmentünk a forgalmas úttesten a tülkölő autók között. Végül is nem történt semmi baj, csak éppen a túlsó oldalon nem láttunk semmilyen képtárat. Látva a bizonytalankodásunkat, egy kereskedő kijött a boltjából, s kérdezte, mit keresünk, mert ő úgy látja, hogy nem találjuk.

      — A képtárat — mondom.

      — Itt, képtár? Nem tudok róla — tárta szét a kezeit.

      Ebben a pillanatban megpillantottam a hölgyet, aki a jegyeket adta. Ő is az autók közt lavírozva igyekezet át erre az oldalra. Besietett egy udvarra, mi pedig utána.

      — Jaj, magukat keresem! — kiáltott fel lelkesen, s már mutatta is, merre menjünk.

      Valóban a lépcsőfeljárat ajtaján egy szerény felírat hirdette a keresett intézményt.

      Megérte bemenni! Közel 150 alkotásban gyönyörködtünk, és amint a kísérőnk elmondta ez az országban az első ilyen jellegű kiállítás. Az anyag időrendbe sorolva és tematikai csoportosítás szerint mutatja be az erdélyi Mária-tisztelet képi emlékeit. Minden kép, szobor bonyolult szimbólumokat hordoz, melyek magyarázata, megértése elmélyülést és művészettörténeti előképzettséget igényel. Gyönyörködtetni azonban mindenképpen gyönyörködtetnek.

      Szólnom kell azokról a nagyszerű pannókról, melyek összefoglalva tartalmazzák az egyes korhoz, vagy jelleghez tartozó tárgyak színes fényképeit, valamint a kétnyelvű tudományos igénnyel megírt magyarázatokat, melyek a tárgyak művészettörténeti, ikonográfiai és kultusztörténeti vonatkozásait ismerteti. A témakör nem terjed ki a teljes Mária-kultuszra, hanem a „Mária a Kisjézussal” ábrázolásokat mutatja be. Táblát látunk 18-20-ik századi ábrázolásokról, külön Mária Szíve, Lourdes-i Szűz Mária, Fatimai Szűzanya, Rosa Mistica, Međugorje-i Mária ábrázolásokat, valamint a szőkefalvi Máriáról is külön pannót. Külön táblákat — összesen huszonnégyet — állítottak ki a reformáció előtti ábrázolásokról, és húsz táblát a 17-18-ik századi emlékekről.

      Igazi élmény volt végignézni az egészet!

 

      A kiírás szerint a gyűjtemény július 31-ig látogatható Székelyudvarhelyen, utána Marosvásárhelyen és Kolozsváron is megtekinthető lesz.

 

*

 

*Székelyudvarhelyi rajztanár, festő, múzeumalapító

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.06.04. @ 11:50 :: dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 617 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.