Czirják Jolán : Létemnek haladéka

2010.06.14. Czirják Jolán Vers 8
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Kórházban voltam…
Még próbálkoznak…
„Segítsetek! Lesz újra holnap!”
Szívemb?l szteroidok futnak
szét, s létemnek haladékot adnak…

Belémdöftek – vénám szivárog,
majd robban és vérem kicsordul
Az oldat csepeg, n?vérre várok –
fájdalmamtól fogam csikordul

Sós tenger már kórházi ágyam –
elönt a kín – t?hegy, ha villan
Ha volt is, messze jár a vágyam
Mondd! Mit kezdjek tegnapjaimmal?!

Vad gyötrelmem – mégis kiállom,
hisz arcukkal fölém hajolnak
az emberek, bár nem kiáltom:

„Segítsetek! Lesz újra holnap!”
Szívemb?l szteroidok futnak
szét, s létemnek haladékot adnak…

 

Legutóbbi módosítás: 2010.06.14. @ 10:15 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"