Kőmüves Klára : Ördögzsinór

…Kertész Zsolt ARBEIT MACHT FREI című versének hatására.

                                                     I.

 

Volt otthonuk, volt tervük, szép szám, nem kevés.

Voltak elképzeléseik és voltak álmaik.

Akadtak köztük kislányok és kócos kisfiúk,

bennük játék katonákkal lejátszott háborúk…

és voltak újszülöttek is, meg büszke nagymamák,

ölükben kicsinyke vérük óvni vágyó nagypapák.

Holnapoktól rettegő szemek fénye mind kihunyt,

míg terelte őket hömpölygő tömeg;

senki sem váltott, de mindenki kapott jegyet.

Ördögvagonba mind, kivel Isten számolt, de ember osztott,

mivoltjaikban fosztott testek lakói füstköntösükben szálltak égbe

és ott maradtak mind a tájra ülve, de nem tudtak segíteni…

 

 

II.

 

Mi lehet a gyerekkel? Fél egyedül.

A szentem most múlt hat, alig…

mindig velem aludt,

csak bírja még ki hajnalig!

Akkor majd jönnek és

elindulunk haza…

Pszt!

Hallottad?

Valaki üvölt;

ANYA!

 

 

III.

 

Hány ember szaladt körbe meztelen?

Hányba rúgtak? Hány remélt?

Hány hitte azt, hogy álom az,

hány dörzsölhette véresre szemét?

Mennyit ért a lélegzet?

Kinek nem volt pénze rá?

Milyen titkok értek életet?

Ki kire licitált, hogy

ránézésre, ki bírja majd tovább a gázt,

ki ismerte mindig csak az ördögét

és soha nem látott anyát?

Milyen ember az, ki úgy tartotta magát,

rendelésre ölt, ha kellett s, ha sorsa kérte,

magára sírt egy gyászruhát?

 

 

IV.

 

Hányan maradtak még, akikben

elvetélt a szív s ütemre kattogója gép?

Hányan nyújtanák kezüket, ha ölni kéne újra?

Ki hozná vissza minden kínját,

gyötrelmét a múltnak?

 

 

V.

 

Fáj,

de vannak…

sokan cipelnek véres madzagot;

nekik nincs köldökük,

földön élő ördögök azok!

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.04.27. @ 05:39 :: Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 706 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))