Az 1928-ban született Sillitoe az 1950-es évek angol irodalmi új hullámának képvisel?je volt. Els? regényeivel – a Szombat este, vasárnap reggel (1958) és A hosszútávfutó magányossága (1959) – egy csapásra világhír? lett. Regényei életh?en mutatják be a második világháború utáni Nagy-Britannia munkásosztályának életét. Mindkét említett kötetb?l kés?bb világhír? film is készült.
Sillitoe 14 évesen abbahagyta iskoláit, és szül?városában, Nottinghamben számos gyárban dolgozott. Kés?bb az angol királyi légier?nél teljesített katonai szolgálatot. Tüd?baja miatt azonban leszerelték, ezután kezdett írni.
Az 1950-es években rövid ideig külföldön élt feleségével, Ruth Fainlight amerikai költ?n?vel. A házaspárnak egy fia született, és örökbe fogadtak egy kislányt.
Sillitoe a „dühös fiatalok” csoportjának egyik legjellemz?bb képvisel?je. M?veiben a hagyományos angol társadalom iránti megvetését ábrázolja. H?sei kallódó, napról-napra él?, mindenfajta tekintély ellen lázadó fiatalok. A címadó novelláben bels? monológ segítségével ismerkedhetünk meg egy tizenhét éves, javítóintézetbe került fiú történetével. Az ezt követ? regény f?h?se, Arthur is hiába lázadozik, energiáját felemészti a kudarcra ítélt küzdelem. A két m?b?l az angol új hullám emlékezetes filmjei születtek.
„Sose voltam még olyan szabad, mint az alatt a néhány óra alatt, míg végigügetek azon az ösvényen a kapun kívül.”
„Jó ez, futónak lenni, kint a világban egymagam, egy lélek se, aki elrontaná a kedvemet, vagy megmondaná, hogy mit csináljak.”
„Futás közben nagyokat gondolkodom, akkor jutnak eszembe a legmélyebb gondolatok”.
A f?h?s, az ifjú Herbert elszökik a kollégiumból, hátat fordít a gyarmati szolgálatot teljesít? katonatiszt apának s a lelkészcsaládból származó anyának, A nap törött szekerén cím? Sillitoe könyvben. Harag és bosszúvágy hajtja az ismeretlenbe, a kalandba, akár a végzetébe. A második világháború forgatagában elt?nik, majd Nottinghamben bukkan föl. Új világot teremt magának, de ebb?l is kimenekül. A hadsereg az újabb állomása, Ciprus, Egyiptom és a szuezi válság. Angliában beköszönt a „soha nem volt ilyen jó dolgunk” korszak, otthon próbál talpra állni. A maga világába zártan legfeljebb a lányoknak és a kocsmárosoknak okoz örömet, sodródik a választott úton, mint Phaeton a napszekéren. Megmenekül a zuhanásból, visszatalál szeretteihez, kibékül önmagával, képes pályán tartani példaképe, Phaeton széthullásra, kárhoztatott napszekerét?
MTI
foto
Getty
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
