Szmolényi Edit : Álmok tengerén

Álmok tengerén visz a hajóm,

messzi ?z a fagyos szél.

Vitorlarúd feszíti karom,

jeges csókot küld a tél.

 

Dühös hullámokon hányódom,

fagyos könnyem simogat.

Napfényes szigetre vágyódom,

édeni hang hívogat.

 

Vérz? lapátot szorít  kezem,

görcsét fohász oldozza.

Elcsigázva dolgomat teszem,

t?m, vitorlám foltozza.

 

A tenger borús kékjét látom,

fogytán az er?m, nagyon.

Az égi segítséget várom,

történjen bármi, hagyom.

 

Hittel hajtom fejem igába,

mint harcos a csatában.

Ünnepelt h?s lesz, de hiába,

halállal küzd magában.

 

Álmok tengerén törött hajóm,

partra vitt a langyos szél.

Forró tested öleli karom,

édenkertem te lettél.

Legutóbb szerkesztette - Szmolényi Edit
Szerző Szmolényi Edit 26 Írás
Tudni akartam ki vagyok és mi dolgom e világban. A keserűség és az öröm irták a verseim. Múzsám Ő, akit nagyon szeretek és Angyalom a segítőm, ha elakadok. Aki tollat ragad adni szeretne, mindent és mindenkinek, hogy a világ jobb legyen. rülök, hogy itt vagyok.