Torjay Attila : Házastársak

*

 

 

— Na, megjöttél?

— Fenét jöttem! Még mindig otthon vagyok! Miért kell mindig hülyeségeket kérdezni? Negyvenkét éve egyfolytában hülyeségeket kérdezel.

— Csak üdvözlésképpen kérdeztem, de te persze rögtön a magas C-n kezded!

— Jó, rendben, bocs.

— Tehát megjöttél?

— Meg, meg. Ha nem jöttem volna meg, akkor nem lennék itt.

— A gázt elzártad?

— El.

— Biztosan elzártad?

— Úgy emlékszem.

— Mi az, hogy úgy emlékszem? Távozáskor mindig el kell zárni, ki tudja, mi történik hanyagság esetén. Ablakokat bezártad?

— Mit tudom én. Ha nem, akkor majd valaki bezárja, volt elég bajom mostanában azon kívül is.

— Jellemző. A kanárinak adtál enni? Ha nem kap folyamatosan enni, fénytelen lesz a bóbitája! Persze téged ez sem érdekel.

— Elzártam, leoltottam, becsuktam, megetettem, elmosogattam. Érted? Engem izélgetsz, közben neked mostanában semmi dolgod sem volt.

— Szerinted. Egy asszonynak mindenre oda kell figyelni, senki sincs, akire támaszkodhatna. Itt vártam rád abban a tudatban, hogy mindent rendesen hagysz otthon. Például, kimostad a lábtörlőt?

— Ki, kimostam, mindent megcsináltam, ugyan ki csinálta volna meg? Én! Érted?

— Csak te mindig hebehurgya voltál, mindenre úgy kellett figyelmeztetni. A muskátlikat megöntözted bőségesen mielőtt eljöttél?

— Kurvára rendesen megöntöztem a muskátlikat, sőt dúdoltam nekik ma reggel. A Parasztbecsületből a kiskapát.

— Én komolyan kérdezlek, negyvenkét év után elvárhatom, hogy komolyan válaszolj!

— Kérdezlek? Parancsolgatsz. Még meg se érkeztem, és már szívod a vérem!

— Jó, akkor semmit sem kérdezek a továbbiakban.

 Remélem elmosogattál, mielőtt eljöttél!

— …

— Goromba fráter voltál világéletedben, tudom. Meg érzéketlen is, egy rendes férj megpuszilja a feleségét, miután megérkezik, de tőled aztán várhatom.

— Hát pár perce érkeztem, de már mintha évek óta itt lennék! Köszi.

— Pár perce érkeztél és már hátat is fordítottál!

— Hátat fordítottál? Így helyeztek el. Hogy a fenébe tudtam volna hátat fordítani?

— Ki tudja? Tőled minden kitelik.

— Tőlem? Nem tőlem. Attól telt ki minden, aki az ilyen közös urnasírt kitalálta!

Legutóbb szerkesztette - Torjay Attila