Havas Éva : Jelek

csendet súg a hajnal
szobám h?s mélyébe,
harmatcseppet csempész
virágok kelyhébe

csalfa álmot simít
szenderg? szememre,
aztán tovasiklik
gúnyosan nevetve

botor álmom hazug,
azt meséli lágyan:
eljöttél és itt vagy –
– teljesült a vágyam

majd kibomlott haját
megrázza a reggel,
s ébreszt?t rikoltoz
friss rigósereggel

képzeted elillan –
– ébredeznék mélán,
ahogy fénye csillan
szép napunknak énrám

gy?rt leped?m ránca
testemen hagy mintát,
álmom nyoma szívem
falára ró stigmát

vágyam halk himnuszát
csendesen dúdolom,
hisz még most is veled
múlik s indul napom

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))