(Albert Samain:
Meghitt muzsika c. vers hatására
Illusztráció: Szinyei Merse Pál: Szerelmesek)
Ön fél! Ne tegye!
Remeg? keze
gyengédséggel telve.
Tudom, szavaiban a csend
magyarázhatatlan rendje
a mának,
mert Isten, nyugalmat rendelt Magának.
Ne féljen, kérem…
Azt a csókot, mit kapott éppen,
ajkairól visszakérem,
mert Önnel érezni a végtelent
mámor,
még ha szívem nem is bátor.
Látja? Most én félek…
Barna szemeimben
léleknyi fény lett
lágy tekintete által…
Érzi?! Érezze,
e fehér mindenségben,
szerelmünk hogyan szárnyal!
Legutóbbi módosítás: 2009.08.23. @ 16:36 :: Válóczy Szilvia