Czirják Jolán : Istenekre várva

2009.07.27. Czirják Jolán Vers 9
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Hipponaxi strófa – gyakorlat….

Szirének énekén neveltek engem
messzi hegynek ormain
A dal ma is fülembe cseng az éjben –
rigmusával óva int –
Ne higgy az emberek szavának, édes!
Csapda vár, ha szívbe ér!
Csalón negédes, ám hiába ékes –
Tév-utakra ösztökél!
S ha ott, a zordon éj-sötétben állasz –
Rémes árnyak intenek
Riadtan, önmagadba bújva várhatsz,
míg elérnek Istenek!

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.07.27. @ 17:33 :: Czirják Jolán
Szerző Czirják Jolán 211 Írás
1961-ben születtem, de éveim száma nem egyezik meg azzal a korral, amennyinek érzem magam.... le is szoktam tagadni kb. 10 évet - simán!! :P Nemrégiben váltam el, és most 17 éves - gyönyörű lányommal, és tündéri kiskutyámmal élünk Tatabányán. Csecsemőgondozó a szakmám, de egy bolond betegség miatt leszázalékos "nyögdíjas" vagyok... - mindenem a versírás - és mások műveinek olvasása!!! ÃÂltaluk szinte teljesen egészségesnek érzem magam! A magyar nyelv szeretete mindig is meghatározó volt életem során. Mellettem senki nem beszélhet helytelenül - "nák-ozva, suk-sükölve" - én bizony kijavítom őket ismeretlenül is! Mottóm: "versek nélkül lehet élni, de minek?"