Marie Marel : A verstan alapfogalmai I. rész

Tanulmány

 

 

Mi a vers?

    A legtöbb ember számára a kérdésre a válasz egyszer?: a vers rímes, rövid sorokba tördelt szöveg.

    Ez azonban ennél sokkal bonyolultabb. Hiszen a vers például akkor is vers, ha folyamatosan egymás után írjuk a sorokat a lap szélét?l a lap széléig, és fordítva: a próza akkor is próza marad, ha csak az oldal közepére szedik. Tehát a küls? megjelenési forma csak megkönnyíti a vers felismerését, de nem határozza meg a verset.

    A másik említett szempont: a rím. Valóban, a versek nagy százalékára jellemz? a rím, mégsem tekinthet? kizárólagosan jellemz? dolognak. Vannak olyan versek, ahol nincs rím.

    Mi tesz akkor egy verset verssé?

    Figyeljük csak meg például ezt a két József Attila sort:

 

    Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már,

    elfeketült kupacokban a jég elalél, tovat?nik.

    (József Attila: Flóra 1.)

 

    A gyakorlott versolvasó önkéntelenül is tagolja, így:

 

    Roskad a | kásás | hó, csepe- | részget a | bádoge- | resz már,

 

    Itt a szótagok hosszúságának, és rövidségének jut a f? szerep. A hosszan, vagy röviden ejtett szótagok közti id?különbség hoz létre valamilyen törvényszer?séget, valamilyen visszatérést.

    Ez a visszatérés a nyelvben lev? hangtani elemeknek észlelhet? törvényszer?sége:

    lehet az azonos vagy hasonló hangzású szótagok visszatérése (a rím)

    lehet a szótagok hangsúlyosságának és hangsúlytalanságának valamilyen rendszere (ütem)

    lehet a szótagok hosszúságának és rövidségének különbözeteib?l származó rendszer (verslábak)

    A vers tehát a nyelvben lév? hangtani elemeknek észlelhet? törvényszer?ség szerint való visszatérése.

    (Versnek csakis az akusztikus visszatérésen alapuló szöveget mondjuk, így a “szabadvers” m?fajilag költemény ugyan, de /helytelenül meggyökeresedett neve ellenére/ verstanilag /prozódiailag/ nem vers.)

 

    A verstan

 

    A verstan tudománya a nyelvi elemek verssé válásának törvényszer?ségeit kutatja, s rávilágít a versek szövegének akusztikai összefüggéseire.

    Mivel minden nyelvnek sajátos hangsúlyozási törvényei vannak, így ahány nyelv, annyi verstan.

    A mi nyelvünkben szinte minden olyan verstani jelenséget vissza lehet adni, ami csak európai nyelvekben el?fordul.

    Amikor verstanról beszélünk, akkor els?sorban mérhet? és számlálható jelenségekr?l beszélünk.

    A sorok, a sorokban a szótagok száma például megszámolható.

    A szótagok hosszúsága a kiejtés során finom m?szerekkel mérhet?.

    Ezek a dolgok fizikai és számtani tények.

 

    A verstan ágai:

 

    A rímeléssel és a versalakzatokkal foglalkozó vizsgálódások

    prozódia (a szöveg hangtani hullámzásával foglalkozó tudomány)

 

    A vers atomjai és molekulái

 

    Minden vers szavakból, minden szó szótagokból áll. Bár a szótag tovább bontható még hangokra, de a vers hullámzása szempontjából közömbös, hogy milyen min?ség? hangok hullámzanak. Így a legkisebb egység, amely befolyásolja a vers lüktetését: a szótag.

    A vers lüktetését az a tény adja, hogy a szótagok különböz? tulajdonságokkal rendelkeznek.

    1. Egy szótag a szóban elfoglalt helyzete szerint lehet

        hangsúlyos

        hangsúlytalan

    Azt a versegységet, melyben hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok kapcsolódnak össze, ütemnek nevezzük. (A magyaros verselés jellemz?je az ütem és a rím együttes használata.)

    A magyaros verselés egysége az ütem. Egy ütem egy hangsúlyos szótagból, és a hozzá tartozó hangsúlytalan szótagokból áll. Fülünk legfeljebb négy szótagot t?r egy ütemben. (Tehát a leghosszabb ütemben egy hangsúlyos és három hangsúlytalan szótag van.) Az ütem végén önkéntelenül is igen-igen rövid szünetet tartunk. Az ütemek id?beli hossza egyenl?. A versek óriási többségénél az ütemek azonos szótagszámú sorokban rímelnek össze.
    Tudjuk, hogy a kiejtés id?tartama szerint lehet:

    hosszú – az a szótag, amelyben vagy hosszú magánhangzó van (ház, néz, ró, kéz), vagy rövid magánhangzó és utána egynél több mássalhangzó van benne (talpra: a szó els? szótagja az el?bbiek szerint hosszú).

    rövid – az a szótag, amelyben a magánhangzó rövid, és utána legfeljebb egy mássalhangzó áll (kar, fel, mar).

    A szótag hosszúságát alapvet?en a benne lév? magánhangzó hosszúsága határozza meg

    Azt a versegységet, amely a hosszú és a rövid szótagok különböz?ségére épül, verslábaknak nevezzük.

    A hosszú szótagot a verslábon belül vízszintes vonással, a rövid szótagot felül nyitott félkörrel jelöljük.

 

(Folytatása kövekezik) 

 

Forrásaim:

Heged?s Géza A költ?i mesterség 3. kiadás, 1992 Trezor kiadó,

Kosztolányi Dezs?: A magyar rím (Nyugat 1921/24. szám)

Mózes Huba: A versformák a posztmodern kor irodalmában

A magyar vers. MTA kiadása, 1948.

enciklopedia.fazekas.hu/;

www.kislexikon.hu

Wikipédia

 

Legutóbb szerkesztette - Marie Marel
Szerző Marie Marel 57 Írás
67 éves vagyok. Szeretem a verseket, olvasni, hallgatni és írni is.Imádom a kisunokámat. Nem utolsó sorban szeretek főzni.