Berta Gyula : Várakozás

Többen nem jelentek meg… Néztem a felsorolást, de közülük egyet nem láttam, egyet sem, aki megjelent volna. Tudom, nem küldtem meghívót. Azért mégis megjelenhetett volna közülük, akár csak egy, kett?. De nem, egyetlen egy sem. Vannak úgy a dolgok, néha, hogy habár nem is értesülünk hivatalosan egy-egy eseményr?l, de valahonnan, ha tudomásunkra jut, mégis a megjelenés lesz a következmény. Mert nem szeretnénk, ha mondjuk, anélkül merülne feledésbe a részvétel, a megjelenés hiányában, kihagyva a róluk való tudomásulvételt. Ez is ilyen alkalom volt, repesve vártam, hogy majd csak úgy, mindegyik, vagy csak többen, közülük, de… Számítottam a megjelenésükre, annak ellenére, hogy létezésüket nem vertem nagydobra. (Tudom, kicsire sem, de még szétkürtölésr?l sem tehetek említést.) Tisztában vagyok azzal is, hogy – most, már így utólag gondolkodva a dolgon – el?fordulhat: rossz helyen, vagy rossz id?ben voltak. Esetleg mindkett?. Születésüket talán a magukra hagyottság követte. Természetesen fennáll annak az esélye is, hogy a baj nem a megjelenéssel, hanem a meg nem jelentekkel van.

    Ez lesz az igazi ok, talán túlságosan bíztam bennük, talán nem ismertem a hibáikat kell?képpen, és most szembesülhettem mindezzel, most, hogy várakozásom ellenére mégsem jelentek meg, sem itt, sem máshol. Elképzelhet? talán az is, hogy valahol összejöttek, és jól érzik magukat. Talán annyira belefeledkeztek valamibe, hogy nem is kívántak máshol megjelenni. Esetleg egymáshoz simulva, egymás örömére léteznek. Hallgatásba burkolózva, önnön értéküket fel sem fedve, id?tlen id?kig.

    Az sem kizárt, hogy egyszer majd váratlanul mégis megjelennek, valahol, ha nem is közösen, de legalább, akár egyenként is.

    Félek, err?l majd nem lesz tudomásom. Ki tudja, elérkezik-e, és ha igen, mikor érkezik el ez az id??

    Hacsak nem válnak lángok martalékává. Lesz-e szerkezet, mely, ha már a papírforma szerint pusztulniuk kell, lesz-e szerkezet akkor még, mely mágnesességre alapozottan fel tudja majd fedni igazi lényüket?

Nem tudhatom mindezt. Csak egy biztos: hozzám közel állnak, így megt?röm ?ket, otthonomban, fiókom mélyén. Hiszen, ha már leírtam ?ket…

 

Legutóbbi módosítás: 2009.05.08. @ 18:55 :: Berta Gyula
Szerző Berta Gyula 0 Írás
Műszaki végzettségű, irodalom és művészet-kedvelő ember vagyok.(amikor forró nyári napon ködszerűen szurkálja bőrödet az eső; amikor segítséget kérnek és nem tudsz ellenállni...-az az én nevem)