Arany Tóth Katalin : Köszönlek, Anyám

Az Anyák tiszteletére…

 

Nézlek, ahogy fáradtan

mozdul törékeny tested…

Gyengül? er?d titkolva,

válladon pihen kereszted.

 

Nézlek, ahogy sápadtan

a múlt terhét vonszolod;

reményed könnyekbe rejted,

s csak szótlanul hordozod.

 

Nézlek, ahogy álmatlan

éjed ül egy hajnalon

– szemed alatt szarkalábot

mélyít az aggodalom.

 

Nézlek, ahogy szeretve

vársz, vagy éppen jössz felém:

?si ösztön hajtja lépted

– áldott úton Fény kísér.

 

Nézlek, ahogy keresve

felém nyúlnak karjaid…

Ölelésbe fojtott könnyek

sírják Sorsunk harcait.

 

Nézlek, ahogy magad

áldozva vigyázol rám…

Óvjon meg Téged az Isten

és tudd: szeretlek, Anyám.

Legutóbb szerkesztette - Arany Tóth Katalin
Szerző Arany Tóth Katalin 46 Írás
"Csak légy aki vagy, és beszélj a szíved mélyéről- ennél többet senki se tehet." (Hubert. H. Humphrey)