Vers

Ihlet

    Kócolt mondatok szövevényében elveszett gondolatod kering árván, mivé lettél, s mivé tettél, – kényszer forgatja kezemben a tollat – szádban a nyelved, csomóba görnyed hangtalan, – semmivé foszlott képek szakadt vásznait alig tartja szúette keret – agyhártyád mögött [… Tovább]

Vers

Görög nyár

1. Omlatag zuhog ma, sár marad nyomában: élveteg szivem hajt, könny? bricska száll, vigasz bicsaklik, és szitál, szitál a kékség. 2. Tomboló nyarunk ragyog (az aszfalt ég, dörög, villámlik) és tág, partra küld vihart, zugó tehénfaló folyót: a vízmosásra.   [… Tovább]

Egyéb

Family affairs

                                       (Ez a két névtábla ugyanaz. Amikor Komlósék beköltöztek a nagyszüleimt?l elkobzott zsidólakásba, nem fáradoztak egy új névtábla elkészíttetésével: fogták lecsavarozták, és a hátába belevésették a sajátjukat…) Elvileg zsidó lennék én is, a vérvonal adott, kóser [… Tovább]

Vers

Azért is vidáman

  Dexára várunk nyolcan. Az ajtó fölött olykor piros lámpa lobban jelezve, hogy bent a csont éppen feltérképezve. Hideg van itt. Fogatlan néni remegőn húzza össze magán szegényes kabátját, aggódva nyugtatja türelmetlen lányát. A váró siralmas… a falon hatalmas penészfolt, [… Tovább]

Vers

Szeánszok

  id?nként eljön a békeid? amikor az ember vágya kin? a közhelyes hétköznapokból s megidézi a messzi távolból hantolt áporodott emlékeit – komisz és hálátlan gyermekeit – s akár a lebeg? halott rokon árnyas borzongató szeánszokon megjelennek sorra a múlt-képek [… Tovább]

Vers

Én így üvöltök

    Pirkadt. És mi csak ültünk a domb tetején, kicsiny kartondobozokba rendszereztük magunk baljós énképeit, diktafonra hörögjük fel a foszló identitásunk dühödt rémeit, és ez fiatalság, és ez már múlt, szinte avítt…       Egymás kezébe tuszkoljuk a [… Tovább]