Szép volt
Szerelmük
öntudatlan mámorában
behajlott a Föld
nagy bogár-háta,
virágtáncot
jártak a fák
éter-fénybe nyílt
kék-t?n? ég alatt,
lüktetett,
hevült,
átadta magát
az élet
sugár áztatta föld felett,
felizzott,
s a megsemmisülésig fokozódott
érzékeik
megállította köztük az id?t.
Nem volt jelen, múlt,
nem volt mi lesz vágyak
sóhaj-erdeje,
csend volt;
majd örömlét-világba merült
az emlékezet.
Legutóbbi módosítás: 2008.10.10. @ 21:08 :: Pallagi József