Pongrácz Ágnes : Néhány daktilusz

2008.06.09. Pongrácz Ágnes Vers 7
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Fémeken él csak a hangom,

sír ma a toll s ceruza,

fémeken érik az arcod,

fémeken ébred a nap

 

Csendre vigyáznak az álmok,

csend szüli, csend megeszi,

csendben adom ki az átkot,

vágyam a bú temeti

Legutóbbi módosítás: 2008.06.09. @ 05:14 :: Pongrácz Ágnes
Szerző Pongrácz Ágnes 48 Írás
Ott vagyok ahol a felhők szaladnak az égen, ahol az alkony magányos fát éget, ahol a hullám eléri a partot, ott, hol a lelked megérti a hangom, ott, hol az álmok átlépnek a fénybe, ott, hol az elméd már semmit meg nem érthet, ott vagyok, ha neved már soha ki sem mondom, s maradok örökre ott,