Jószay Magdolna : Búcsú az állomáson

Szemed fénysugarában
ezüstcsillagot terem az érzés…

Még nézem
gyermektiszta arcod,
ártatlan
lágy-szelíd mosolyod…
Szemed fénysugarában
ezüstcsillagot
terem az érzés.
Mire elcsodálkozom
s rámtör a féltés,
az ezüstcsillag felizzik,
s lassan egyszer?,
de igazgyöngy-
könnyé változik.

Legutóbbi módosítás: 2008.05.28. @ 05:08 :: Jószay Magdolna
Szerző Jószay Magdolna 210 Írás
Nyomdász voltam sokáig, jelenleg kiadóban dolgozom szerkesztő-tördelő-korrektorként. Nagyon szeretem a verseket, magamat ösztönverselőnek mondanám, ugyanúgy előfordulnak szabad- és prózaversek nálam, mint versszerű gondolatok, rímesebb versformák. Témáim főleg emberi érzésekről, emberi kapcsolatokon való meditálásokról, de természetről, családomról, macskáimról ugyanúgy szólhatnak. Egy könyvem jelent meg, Aranygondolatok címen, mely saját eddigi életem olvasmányainak zöméből kézzel kiírt - eddig még más által ki nem gyűjtött - majd nyilván beszedett, betördelt gondolatok gyűjteménye. Az Index Fórumon van Gyöngyszemek, kavicsok, aranygondolatok c. irodalmi topikom, melyet 1 éve nyitottam Bűvössárkány nicknéven. Amatőrként verselek, azt tartom, könnyebb elviselni örömet, bánatot, fájdalmat, tragédiát, ha ezeket az érzéseket kiírjuk magunkból.