Tokár Alexandra : Personal sentiments

Nézlek téged

Ártatlan arcodra

Lassanként kiül?

Kaján mosolyod

Ahogy az öledben

Doromboló macska

Hasát simogatod

 

Látom a gerinced

Tarajos hullámain

Végig szörföl?

Izzadtságcseppet miként

A szemed sarkában

Reszket? könnycseppet

 

A borzas sz?rgolyó

Után ered

Tekinteted lényege

Az öledbe bújva

Látom az apró

Hegeket és a friss

Sebet combodon

 

Érdes nyelvemmel

Lenyalogattam a vért

Te beleborzongtál

Csodálattal néztél

Bátortalanul érintettél

Halkan suttogtad

Fülembe Titkodat

 

Cseppfolyóssá vált

Érzéseid gurultak

Le arcodon

Szád szögletében

Megrekedve mosolyogtál

 

Legutóbbi módosítás: 2008.01.14. @ 11:00 :: Tokár Alexandra
Szerző Tokár Alexandra 0 Írás
Nélkületek elveszve állok itt. Ha magamat kéne bemutatnom először más embereket kellene megismernetek, mert senki sem áll egy darabból. Sok apro törékeny részből állunk, s minden egyes barátunk elvesztésével kevesebbek leszünk. Ezenkívül mindenki másmilyennek lát. Tehát reménytelen vállalkozás volna megpróbálnom bemutatkozni...