Kácsor Lajos : LXXXII. vers

Ã?Å¡jraélt tegnapod

 

 

 

Mikor minden holnapból, fárasztó Ma lesz,

S a mának a tegnapja mindig ugyanaz;

Mintha id? megállni látszik, – vagy nem,

De halad, s nap, mint nap kétely sorvaszt.

 

Míg öl, a hiába mondott szó untalan,

Újra, s újra, mond végként miértet,

Mert kérdéseid sora válaszolatlan,

S szótlan gyötör, néma környezeted!

 

Majd vesztve hangod csak sóhajtod kínodat,

Míg az is ólom-öntött süket fülekre talál;

S végül csak szemed pillantása vágy álmokat,

Mi Jöv?dként, új nap, Holnapodra vár!

 

Míg Múltad, a holnap mája, másnapon,

Így jöv?d, minden újraélt tegnapod!

 

20070516

Louis De La Cruise

Legutóbbi módosítás: 2008.01.18. @ 16:57 :: Kácsor Lajos
Szerző Kácsor Lajos 16 Írás
Louis De La Cruise "Már talán az élet azt sem tudja, hogy mit is tegyen énvelem? Éljen-e, vagy haljon?" Weboldal: http://delacruise.blog.xfree.hu