grim : Kagylóban a tenger

Mint kagylóban a tenger,

úgy ez a szív is dobog,

s ha a füledhez teszed
úgy hallani lehet

ahogy a vér csobog

testem kútjain át.

 

Kinek miért

– a célt az ész szüli! – ,

de kattog és zakatol.

ki elöbb, ki utóbb,

de elássa valahol

valamiért vagy valakiért.

 

Egy él? oltár,

– talán a percnek,

mely befogad, s kivet -,

nem csak bennem,

de benned is liheg.

És ha jónak látom, dobom a semminek,

ezt az elhasznált szivet,

mi nem kellett senkinek.

Legutóbb szerkesztette - grim