Bonifert Ádám : Paródiák

Kedvelem fradyendre szösszeneteit. Ã?Å¡j hangot hozott, játékos, nyelvi leleményei figyelmet kelt?ek. Az alább közölt három paródiát bíztatásnak szántam, remélve, hogy nem bántódik meg, hanem egy kicsit mosolyog a “görbe tükörbe”. Tehát paródiák, “fradyendrés” stílusban.


Hogyan jutottam lóhoz?

Kimentem az állatkertbe,

ahová az es? vert be,

eresz alatt – ó, míly csodás –

ácsorgott egy nagy lódarázs,

odacsaptam: hess, darázs,

s ekkor jött a nagy varázs,

lódarázsból a darázs

felröppent és messze szállt –

a ló pedig csak ott állt –

felpattantam hátára,

s uccu, el a világba!

 

Hogyan lett a macskából tyúk?

Volt egy álmom, csacska,

két fekete macska

voltam én egyedül,

de rájöttem ez nem ül,

mert ha én két macska vagyok,

hát egyedül nem maradok,

s?t még játszani is tudok

önmagammal – heuréka,

egyik Heu, másik Réka,

s egy sötét szoba közepén

játszottunk mi, ?, meg én,

vagyis én, ha mind a kett?

magam vagyok – ó teremt?,

segítsd, hogy ezt megértsem:

ketten vagyok – vagy mégsem?…

Ekkor láttam: egy kar inti,

vigyázz, ilyet már Karinthy

Frigyes is írt!

Plágium ez? Ne firt-

assuk,

átírom, nem macska voltam,

hanem mi? Mi? Hát két tyúk!

 

Hamlet mellett hamm lett!

Kézbevettem Sekszpírt,

kerestem, hogy szexpírt

találok-e m?veiben?

Jött Otello, jött a Richárd,

Júlia és Rómeo,

Makrancos hölgy, a annyi jó

színdarab, most épp a Hamlet,

lapoztam, de sehol semmi,

éhes lettem, kéne enni,

volt egy pizza, amit leltem,

és a pizzaszelet

percek alatt Hamm lett!

Legutóbb szerkesztette > Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.