Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:45 :: Leleszi Balázs KárolyAlázáródó szemhéjak alatt nyüzsg? vizek,
ami megnevezhetetlen. Csupán egy pillanat volt
a dolgok áttetsz?ségén, az emberi lét számtalan
arcának egyike. Egy váratlanul megszólított
nyoma-vesztett, kolduló kisgyermek nézett vissza,
könyörgésbe feszülten. Épp akkor fordult befelé
a falnak. Nem volt más, mint a gyermeki
sorstalanság felriasztott tovaszökken? madara,
az aszfaltdzsungel ágbogában.
Mit tudunk mi az ártatlanok vezeklésér?l? A korán
kezd?d? feln?tté válásról? Vagy a figyel? id?r?l?
És képesek vagyunk-e a feledésre?
S tudjuk-e, hogy minden, ami velünk és köröttünk
történik, abban az Isten minket megérint.