Mámoros bús fejem nyúz,
részeg vagyok.
A bor s a blues az útra húz
ha maradok, meghalok.
Még ülök. Kocsmában nyert,
keser? öröm.
Kivénhedt kurva, gondolat gyötör
s pár törött m?köröm.
Uram, te költ?nek küldtél ide?
vagy hallgatva halni
mikor szólni illene?
hát nem akad emberfia, ki
ordítana, micsoda demokrácia
az, mely térdeket rogyaszt sorba,
s magát nyelvekre tolva
emelteti?
Hát így kell élni?
Lehajtott fejekkel
meg kérem tisztelettel?
mert nem merem
mert nem lesz kenyerem
Itt kell élni?
hol választott királyok, s
parasztból lett urak
mutatják nekem azt az utat
melynek végén ?sz fejeknek
karéj nyomor a díj?
Nem! Nem!
Inkább megyek.
kinn faltámasztó kedvem lesik
a döglegyek.
Vacsorájuk már ömlik bel?lem,
mint urainkból a szó
de én részeg vagyok, ti józanok
ám ez a Jó, a Jó.
