Bonifert Ádám : A titok

Megismerhet?-e a szerelemben társ másik ember? Megismerhet?-e a N?, a sajátos, öntörvény? ember, a férfi párja. És egyáltalán: szabad-e törekedni a másik fél titkainak megismerésére? Elvárható-e, hogy a n? is és a férfi is feltárja a maga bels? (titkos?) világát? És ha igen, akkor milyen mértékig?
Sokunkat foglalkoztató kérdések lehetnek ezek…

 

Mire feloldódsz id? vizében,

talán létedb?l addig kinézem

ki vagy nekem, ki sorsom vagy félig,

talán eljutok a lélekmélyig,

kötéllé sodort percek kísérnek,

mert nem tudom, hogy milyen lényeg

rabolta meg a bels? világom,

s bénult vagyok, míg magam kitárom.

 

Faggatom szálló emlékeimet

hogy végre talán megismerjelek,

mert tudom én már azt az ?si b?nt,

hogy nem ismerjük, akit ismerünk,

hallgattuk bár – noha ez nem segít –

a forró szív vad dobbanásait,

s éjb?l, míg nappalra váltott az ég

éjszakákon lélegzetvételét.

 

Hányszor, mikor felszállt rólunk a köd,

lestem mi van a homlokod mögött,

milyen gondolat, milyen buja vágy

kerít markába s üldöz tovább,

s mib?l annyiszor reményt, ihletet

merítettem, csak néztem, a szemed

egyszer tán visszaveri fordított

prizmáján azt, mi benned a titok.

 

S hát egyszer sem… Nem használt kérés, se más,

jó szó, udvarlás, se káromkodás,

mit tudni vágytam, az rejtve maradt

csukott pilláid, sima b?röd alatt,

s emelték, vitték szép testedbe zárt

sejtjeid minden titkodat tovább –

hová, miért – elmondja majd, aki

ért téged – én nem tudlak megfejteni.

Legutóbb szerkesztette > Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.