Csurák Ádám : Karácsonyi nosztalgia

 

 

Édesanya, Édesanya mondhatom?

Ejj, de jó, hogy magam kitombolhatom,

A semmiből jött e röpke versike,

Melynek címzettje lehetne akár Erzsike.

 

Kis karácsony? Akkor inkább nagy kalács,

Ásó, kapa, véső, lapát, kalapács.

Ajándékul elfogadnám ezeket,

De jól tudod, nem piszkolnám e kezeket.

 

Hasonló árban van most a Ferrari.

Egyedi, csak nekem gyártott, nem gyári.

Jól tudom, hogy akár ezt is kaphatom,

A francba! Hát be sem fér az ablakon!

 

Hull a pelyhes, hullik már a férgese,

Megkérdezem édesanyát mérges-e,

Mérges? Most nem érezhet haragot,

Hisz a fia ily szép dalocskát faragott.

 

A vers vége happy end, vagy happy day,

Kritikákat elfogadok, ne kímélj,

Legyen boldog neked is a karácsony,

És ne felejtsd a konyhában a kalácsom.

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2016.05.30. @ 09:11 :: Csurák Ádám
Szerző Csurák Ádám 9 Írás
Azt lásd másokban, amit magadban sem szégyellnél.