Vers

apámnak

    sokszor ütöttek sarokba szorítottak ha kellett hallgattál voltak takargatnivaló titkaid és mégis fölnézek Rád várok a jelre hogyan lehet áttáncolni a legsötétebb éjszakáimat              

Vers

Túl közel

    Éhes vagyok, mozdulataimon alig sejlő minta, korgó hiány kanyarog: megbillent egyensúly. Fény játszik a damaszt gyűrődésein. Fegyelmet tanul a szem, a száj, csend minden tagom, pedig kívánlak. Bőrömön megülve lázad a tér, túl közel vagy. Én túl fehér.  [… Tovább]

Vers

Májusi sóhajok

    Virágot gombol szoknyámra a május,tegnapi szürke ég messze jár,színes kosztümbe bújt fák közéérkezik meg sietve a lepke-nyár.Kezem a kezedben, előttem térdelsz,szemeidben ott az ősi tűz,lángja, ha ellobban is, hamva mégparazsat rejt, s minden bajt elűz.Sóhajok nektárja csorog az [… Tovább]