Seres László : Kinyílik a szív

2012.11.25. Seres László Vers 0
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

Míg a tollam fogni tudom,

gondolatok fénye árad.

Kinyílik a szív,

hív, befogad.

Repít, visz.

Megérinti az égígérő fákat.

Mindennap újra

élni tanul.

 

Míg a tollam fogni tudom,

hagyom, hogy engem is leírjon

vérrel verejtékkel.

Legyen kézjegy majd a síron,

láthatatlan, nem érdem.

Megkövülten, amit elértem.

Csak a szívem feleltetem

s tudom, válasz nélkül hagy

ha a tollat elengedem.

Csendben, észrevétlen.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.11.25. @ 19:34 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.