Szendrői Csaba : Mindegynek haladéka

 

Te a vaj Én az omlett

Lapos összeomlott

Nyál íz? öntet

Öntelt meghasonlott

 

Egyke vagyunk testvérekkel

Ismeretlen rokonok

Molekulárisan hasonló

Anyag szinten azonos

 

Döglött életbe lehelt

Mintha tényleg vibrálna

Szemedben a fény

Pedig csak defibrillál a

 

Nevetés téged is közben

Hogy egy pillanatig elérjem

Kezed persze közben mégsem

Kéz a kézben

 

Voltunk percekig minden

Kincsem aztán órákig semmi

Azokért a percekért mindent

De ódákért nem lehet venni

 

Hogy nem a szívzörejre bólogatsz

Csak bólogatsz s szív évül

Szedált lélek ez

Benne folyton elszédül

 

Magam magmája nehéz

Fagyott hegyek a táj

Én álomba ébresztenélek

Te meg tovább aludnál

 

Legutóbbi módosítás: 2010.04.10. @ 13:52 :: Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...