csurai zsófi : övön alul

arcok nélkül meztelen
folyton kopott frázisokba burkolom
a napot. és ki tudja hányszor
akarlak majd megbontani.
látod? lassan hozzád vakulok.
aztán ösvények meg homok és csak
ösztön hogy percenként változom.

Legutóbbi módosítás: 2010.03.28. @ 15:12 :: csurai zsófi