Tiszai P Imre : Hömpölygő időben

*

Az idő itt hömpölyög

a tudat iszapos medrében,

amott, az „örökben”,

a múlandóság értelmetlen,

nem lehet mérni

a múltból jövőbe csapódó pillanatokat,

nem mozdul a nap az égen,

nem örvénylik a víz a tengerben,

nem nyílik a virág a réten,

s nem hervad el a temetőben,

nem ünneplik születésed,

s nem temet el a végtelen.

nem játszik veled a véletlen,

nem lobban a láng,

nem hamvad a tűz,

nincs történet mit léted összefűz,

múlandóságod a titkok tudója,

ne légy halhatatlan!

Legutóbbi módosítás: 2010.03.28. @ 12:48 :: Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 340 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén