Csodás a Nap-híd,
de járni rajta oly reménytelen!
Az alkonyat hív –
magába vonja majd az életem
Ma még maradnék –
a küldetésemet nem adhatom
Be kell fejeznem –
pihenni lesz utána alkalom!
Hisz annyi szépség
csak arra vár, hogy dalba öntsem én
Megannyi fénykép
ezernyi színe ontja így zeném