*
Gondoltátok volna,
hogy egyszer nagy leszek,
és káposztaföldből, hajam növekedett,
fehér volt mikor megszülettem,
de ahogy nőttem barna lett,
a bölcsesség elveszett.
Én sem gondoltam,
hogy kihúzzák a fogam,
pedig a szám, csak evésre használtam,
nem is mostam, nehogy kopjon,
inkább a szélbe állva
nagyra tátva, galambra vártam.
Nem jött,
de még egy veréb sem,
nehogy örömömben ússzak,
ablakomon kiengedtem tekintetem,
hogy a szemem vakságából,
jó messze elússzak.
Gondoltátok volna,
én sem hittem, hajdan még bele,
a hamvasba bújtam, és az orrom-túrtam,
ma, miután felébredtem,
észrevettem, hogy múlni fogok,
múlok és múltam…
… vagy elkúrtam?
Legutóbbi módosítás: 2010.01.25. @ 19:53 :: Thököly Vajk