A szemétkészítés
Az „Emberiség legfontosabb tevékenységei” című témában én a szemétkészítésről szeretnék írni. A mai modern szemétkészítés bőrszínre, nemre, korra való tekintet nélkül egy nagy családdá köti össze az emberiséget. Már az ókori görögöknél is jellemző volt, de az elmaradott középkorban ez is visszaszorult. A régészek ritkán találnak igazi, érintetlen középkori szemétdombot, az akkori elmaradott állapotot igen jól jellemzi a természetbe kihelyezett szemét csekély mennyisége.
Ma már a csúcstechnika segít a megfelelő mennyiségű és minőségű szemétkészítésben, de az eredményért így is meg kell dolgoznia szinte minden embernek.
Nagyon fontos a jó kiindulási nyersanyag, például a fémek, ezeket a bányászok fejtik ki a föld alatt, aztán a kohászat és fémfeldolgozás alakítja ki az igazi alapanyagot. A másik fontos kiindulási alapanyag biztosítást a vegyiparnak köszönhetjük, például a műanyagok terén, de a háztartási vegyi anyagok, és a változatos csomagolóanyagok is elengedhetetlenül fontos részei a majdani végterméknek.
Természetesen a szemétkészítés nem csak szervetlen nyersanyagot igényel, nagyon fontos a megfelelő mennyiségű szerves anyag biztosítása is, ez főként a mezőgazdaságból érkezik /növényi és állati nyersanyagok/. Itt megemlíteném az élelmiszeripar szerteágazó tevékenységét, ahol a vegyipari és az élelmiszeripar összedolgozik. Nagyon fontos még az energiatermelés az alapanyagok termékké való feldolgozásához, aztán a csomagolástechnika. A szakemberek szerint a csomagolás szinte olyan fontos, mint az, amit becsomagolnak.
Ezek voltak az ipari, kereskedelmi tevékenységek, de az igazi végtermék kialakításához a legfontosabb a magánemberek állhatatos tevékenysége, akik az árut kicsomagolják, használat után eldobják, így alakul ki végül is a végtermék, a szemét. Ezt ma már nagyipari módszerekkel raktározzák el szakemberek a kialakított telepeken, de sok az öntevékeny ember is, ők maguk helyezik ki a természetbe.
Legutóbbi módosítás: 2009.10.26. @ 17:43 :: Torjay Attila